Szabaduljon meg miómáitól
Kivonat az "Amit az orvosától nem fog megtudni a premenopauzáról", írta: Dr. John Lee, Dr. Jesse Hanley és Viriginia Hopkins
"Amikor egy nő hormonháztartása kibillen egyensúlyából, a méh lesz az egyik olyan szerv, amely először produkál majd tüneteket. A tünetek közül a két leggyakoribb a méh megnagyobbodása és a mióma. A PMS-től szenvedő nők menstruációja sokszor igen fájdalmas (dysmenorrhea). A méh nyálkahártya ilyenkor belenő a méh izomzatába (adenomyosis). Amikor a nyálkahártya leválik (menstruáció), akkor az izomrostok közötti nyálkahártyasejtek vért bocsátanak az izomrostok közé, ami esetenként igen fájdalmas. Ezt a fájdalmat rendszerint nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel (NSAID) kezelik, mint pl. Nurofennel (ibuprofen), az alapul szolgáló hormonális egyensúlyzavart azonban figyelmen kívül hagyják. Pedig egyszerű lenne orvosolni a problémát, ha helyreállítanák a megfelelő progeszteron-szintet, mely újra lehetővé teszi a méhnyálkahártya normális növekedését és leválását.
A méhmegnagyobbodásért az ösztrogén dominancia felelős, hiszen a progeszteron havonta megjelenő ellensúlyozó hatása nélkül a méh nem kapja meg a megfelelő, növekedést megállító jelzéseket. Egyeseknél ez ahhoz vezet, hogy a méh annyira megnő, hogy nyomni kezd más szerveket, mint pl. a hólyagot és gyakran az emésztési szerveket, és ez általában kellemetlenségekhez és erős vérzésekhez vezet. Az ösztrogén dominancia más nőknél miómákat okoz, melyek a méh falában keletkező jóindulatú csomók. Egyes esetekben a miómák elérhetik egy grapefruit vagy akár egy sárgadinnye méretét, és ez a jelenség állandó vérzésekkel jár, illetve olyan erős menstruációs vérzéseket produkál, hogy már-már elvérzési tünetek jelentkeznek.
A menopauza beállta után a miómák általában elsorvadnak és többnyire teljesen felszívódnak, mióma esetén az orvosok legtöbbször mégis a méheltávolítás mellett döntenek. Ezt azzal indokolják, hogy túl bonyolult a mióma eltávolítása a méhből, anélkül, hogy az visszafordíthatatlanul meg ne sérüljön. Ez ma már nem így van, legalábbis a legtöbb esetben nem. Ha valakinek miómája van és műtétre volna szüksége, akkor keressen egy orvost, aki méheltávolítás nélkül, csak a miómát műti ki. Tény, hogy ha sok kis miómája van, azokat nehezebb eltávolítani, másfelől viszont könnyebb őket műtét nélkül kezelni.
Esettanulmány -- Donna
Donna, Dr. Hanley egyik páciense, méheltávolító-műtétre volt előjegyezve, mivel egy hatalmas miómája volt, amely hólyag és emésztési problémákat okozott. Anyagi és érzelmi okokból azonban nem volt hajlandó alávetni magát a műtétnek. Még akkor sem volt hajlandó a műtétet elfogadni, amikor a vérző miómája miatt az ambulanciában kötött ki. Eltökélte, hogy talál valami más megoldást, így felkereste Dr. Hanleyt,
Dr. Hanley először feltérképezte, hogy mi is történik Donnával. Kiderült, hogy a mióma első tünetei akkor jelentkeztek nála, amikor éppen egy anyagilag és érzelmileg rendkívül romboló, fizikai és szexuális erőszaktól nem mentes kapcsolatát kiheverte.
Mivel jó tanácsadói voltak és a család és barátok stabil érzelmi támaszt nyújtottak neki, Dr. Hanley elsőként azt tanácsolta Donnának, hogy változtassa meg az étrendjét. Donna eddig tejen, sajton és fagylalton élt. Dr. Hanley egy rostban gazdag, növényi étrendet javasolt neki, kiegészítve néhány gyógynövény készítménnyel, melyek a szervezetének és különösen a májának a méregtelenítését végezték. Mivel Donna állapota már nem tűrt semmilyen halasztást, kapott szintetikus gyógyszert is. Egy Lupron injekciót adtak be neki, mely a petefészek hormontermelését három hónapra elnyomta és hormonálisan egy, a normálishoz közeli állapotot segített előidézni. Emellett kapott egy nagyon kis mennyiségű Progeszteront krémet is. Néhány hét elteltével rendeződtek a hólyag és emésztési problémai, és Donna észrevette, hogy érezhetően puhult a méhe, mely azt jelezte, hogy a mióma mérete kezdett csökkeni. Körülbelül hét hónappal később úgy érezte magát, mint régen és a mióma kezelhető nagyságra zsugorodott.
Donna története szokatlan, mivel a legtöbb nő orvost keres fel és átesik egy méheltávolítási műtéten, jóval azelőtt, hogy miómájuk akkora lenne, mint Donnáé, és komoly fájdalmat és hólyagproblémákat okozna. A legtöbb nő közel nem fél annyira a műtéttől, amint ahogy Donna félt tőle. Esete mégis jó példa, mivel jól illusztrálja, hogy egy nő helyreállíthatja teste egyensúlyát, ha hajlandó elfogadni azt a kihívást, hogy kitartóan és koncentráltan önmagával foglalkozzon.
Hiszterektómián (méheltávolítás) a hatvanöt éves nők 60%-a átesik (az USA-ban legalábbis, de Magyarországon ez az arány nem annyira magas). A krónikus fájdalomtól való enyhülést és a normális szexuális élet helyreállását csak kevesen tapasztalják meg a műtét után. Épp az ellenkezője igaz, - a legtöbben csökkent libidóval és állandósult alhasi fájdalommal küzdenek. A menopauza előtt álló nők esetében a hiszterektómia hirtelen menopauzát indít el a vele járó petefészek atrófiával együtt. Emiatt nő a szívbetegség és a csontritkulás rizikója, és nagy mértékben nőnek a hólyagproblémák kialakulásának esélyei, mint amilyen az inkontinencia és a krónikus húgyúti fertőzés.
Dr. Jesse Hanley tanácsai mióma esetén