Hogyan kerülhetjük el a miómát?
A miómák kialakulásának hátterében az ösztrogén dominancia áll. Ösztrogén dominanciáról akkor beszélünk, ha a progeszteronhoz viszonyítva túl sok a szervezetben az ösztrogén. A feldolgozott élelmiszerekben, testápolókban, mosószerekben és még azon ételek némelyikében is, melyekhez természetes formában hozzájuthatunk, szintetikus kémiai anyagok vannak, melyek utánozzák az ösztrogént és ezek ösztönzőleg hatnak a miómák kifejlődésére. Az ösztrogén és a progeszteron között óriási küzdelem folyik. Ha győz az ösztrogén, megjelenik a mióma. Ebben az esetben az nyújthat megoldást, hogy az ember elkezd természetes progeszteron-krémet használni és kiiktatja környezetéből az ösztrogént.
Dr. Elizabeth Smith
A norvég származású Dr. Lee szerint a méh fibróma tumorok (miómák) okozója az ösztrogén dominancia. Mit jelent az ösztrogén dominancia? Azt jelenti, hogy a nők szervezete a progeszteronhoz viszonyítva túl sok ösztrogénhez jut.
Az ösztrogén általában burjánzásra ösztökéli sejtjeinket. A progeszteron ellenben azt az utasítást adja a szervezetünkben lévő sejteknek, hogy lassítsanak, még érjenek, NE pedig szaporodjanak.
Ha meg akarunk szabadulni a méh fibrómától, nincs más megoldás, mint hogy kiiktatni életünkből az ösztrogént, és az ösztrogén ellensúlyozása érdekében természetes progeszteron-krémet használni.
És honnan származik ez az ösztrogén többlet?
Az elmúlt 5-10 évben napvilágot látott újabb kutatások bebizonyították, hogy a szintetikus vegyi anyagok képesek utánozni az ösztrogént.
Kémiailag idegen ösztrogének (xenoösztrogének)
Hozzávetőleg 100.000 különböző szintetikus kémiai anyag van piacon világszerte. Némelyek közülük képesek utánozni az emberi szervezetben lévő ösztrogént. Az egyik klasszikus ösztrogénutánzó a DDT. 1950-ben, a Syracuse Egyetem két biológusa egy kísérlet alkalmával DDT injekciót adott nemrég született kakasoknak. A kakasok mikor felnőttek, úgy néztek ki, mint a tyúkok. Sajnos, az USA még mindig 96 tonna DDT-t gyárt évenként (1991-es adat) és azt a harmadik világ országaiba exportálja. Így aztán, az importált árúkkal együtt elfogyasztjuk a DDT-t. A DDT a zsírban raktározódik, különösképpen a mell zsírszövetében. A mell zsírszövete 700-szor jobban képes megkötni a DDT egy formáját (DDE), mint a vérben lévő zsír. Ha megmérjük, hogy a DDT egyik formája milyen mennyiségben található a vérben a körülbelül várható érték néhány tiz ppm (mmol)
Amikor először találkoztam a milliomod szinttel, úgy gondoltam ez a mennyiség túl alacsony ahhoz, hogy aggodalomra adjon okot. Sajnos az emberi szervezet azonban mmol mennyiségű anyagok alapján működik. Másszóval, a kémiai ösztrogének közül, némelyekből, a saját hormonjaink akár százszoros koncentrációja is rendszeresen előfordulhat.
Képzeljünk el egy baseball kesztyűt, ami olyan, mint egy ösztrogén receptor. Tegyük fel, hogy a kesztyű arra vár, hogy elkapjon egy labdát. A DDT-t száz fényes, műanyag labda jelképezi. Az emberi ösztradiol jelképe, pedig egy görögdinnye. Vajon a kesztyű melyiket kapja el?
További kémiailag idegen ösztrogének (xenoösztrogének)
1991-ben, a Tufts Egyetem orvosi fakultásán dolgozó Dr. Soto újonnan végzett kutatása bebizonyította, hogy a kémcsőben milliomod részben előforduló kémiai adalékanyagok, melyek a műanyag tárgyak hosszabb élettartamát biztosítják, ösztrogén-serkentő hatást fejtenek ki a mellrák-sejtekre. Egy újfajta lágyítószerrel készített kémcső a mellrák-sejtek növekedését még sokkal inkább stimulálta. A Stanford Egyetemen dolgozó professzorok hasonló hatást tapasztaltak egy másik adalékanyaggal, a biszfenol A-val való kísérletezésük során. A biszfenol A-t a műanyag (polikarbonátos) vizespalackok készítésében használják, ill. a fogászati tömések egyik komponenseként is. Spanyol kutatók arra is rájöttek, hogy a konzervdobozok belsejét borító bevonatok (melyek célja, hogy elfedezzék a fémes ízt) valamelyest átszivárognak az ételbe. Ez az enyhén szennyezett étel már több, mint elegendő ösztrogén utánzó kemikáliát tartalmazott ahhoz, hogy a kémcsőben lévő mellráksejteket rendkívül gyors növekedésre serkentse. A fent említett ösztrogén-utánzó hatású kemikáliák, a kémiai anyagok egy osztályát alkotják, mely alkilfenolok néven ismert.
Angol kutatók Anglia folyóiban rendkívül sok hermafrodita (kétivarú/hímnős) pisztrángot vizsgáltak. Ennek eredményeképpen arra jutottak, hogy a folyóba vezetett szennyvíz mosószer bomlástermékeket tartalmazott, melyek stimulálták az ösztrogén-receptorokat és így jöttek létre a hermafrodita pisztrángok. Sumpter azzal a feltételezéssel él, hogy a kemikáliák egyetlen csoportja vagy pedig mosóporok, növényvédő-szerek és műanyaglágyító-szerek keveréke okozhatta ezt a jelenséget. Nőstény pisztrángok ugyan voltak a folyóban, de hímivarút nem találtak - csak olyat, ami a hím és a nőstény között volt félúton.
Néhány alligátor populációban gondot okoz a szaporodás, mert a hímek pénisze túl kicsi (micsoda szégyen!). A nőstény alligátorok petefészkei a petesejtek mindegyikét idejekorán felhasználták ("kiégtek"). A kutatók burkoltan a kémiai hormon-rombolókra céloztak.
Mi okozhat miómát?